Ha jártál már fogorvosnál, biztosan hallottad: „a 36-os fogat kell kezelni”, vagy „a 11-es teljesen rendben van”. Ilyenkor sok páciens csak bólogat, miközben fogalma sincs, pontosan melyik fogról van szó. Pedig a fogak számozása nem titkos szakzsargon, hanem egy logikus rendszer, ami megkönnyíti a tájékozódást a fogászatban – neked is.
Ebben a cikkben egyszerűen, érthetően elmagyarázzuk, hogyan működik a fogak számozása, mely rendszerek léteznek, és miért hasznos ezt laikusként is ismerni.
Miért van szükség egyáltalán fogszámozásra?
A fogorvos naponta tucatnyi pácienst lát el, és mindenkinél pontosan dokumentálni kell, melyik foggal mi történt. Egy egységes számozási rendszer nélkül ez szinte lehetetlen lenne.
A számozás segít abban, hogy:
– egyértelmű legyen, melyik fogról van szó
– ne történjen félreértés kezelés közben
– a dokumentáció évekkel később is pontos maradjon
Nemcsak az orvosoknak hasznos, hanem a pácienseknek is, hiszen így könnyebb megérteni a kezelési tervet.
A leggyakrabban használt fogszámozási rendszerek
Világszerte többféle rendszer létezik, de a működési elvük hasonló: minden fog egyértelmű azonosítót kap.
A nemzetközi (FDI) rendszer
Ez a legelterjedtebb számozás Európában és Magyarországon is. Két számjegyből áll:
– az első a fog helyét mutatja (felső vagy alsó, jobb vagy bal oldal)
– a második azt, hogy az adott fog milyen típusú
Ez a rendszer átlátható, logikus, ezért a hazai fogászatok többsége ezt használja.
Az amerikai számozás
Az Egyesült Államokban elterjedt módszer, ahol a maradó fogakat egyszerűen 1-től 32-ig számozzák végig. A tejfogak külön jelölést kapnak. Európában ritkábban találkozol vele, de külföldi leleteknél előfordulhat.
A Palmer-féle számozás
Ez egy régebbi rendszer, amely kvadránsokra osztja a fogsort, és számokat vagy betűket használ. Manapság főleg oktatásban vagy fogszabályozásnál fordul elő.
Hogyan épül fel az emberi fogsor?
Egy felnőtt embernek összesen 32 foga van, ha a bölcsességfogak is előtörnek. A fogsor négy részre oszlik, ezek a kvadránsok. Mindegyikben ugyanaz a sorrend ismétlődik elölről hátrafelé.
Elöl találod a metszőfogakat, amelyek a harapásért felelnek. Ezeket követik a szemfogak, majd a kisőrlők, végül a nagyőrlők, amelyek a rágás „munkagépei”.
A frontfogak közé tartoznak a metsző- és szemfogak, a kisőrlőket szaknyelven premolárisoknak, a nagyőrlőket molárisoknak nevezik.
Mi a helyzet a tejfogakkal?
A gyerekek fogazata eltér a felnőttekétől. Összesen 20 tejfog van, amelyek szintén számozva vannak, de más tartományban. Ez azért fontos, mert a tejfogak állapota nagyban befolyásolja a maradó fogak előbújását és a harapás fejlődését.
A tejfogak idő előtti elvesztése vagy szuvasodása hosszú távon fogszabályozási problémákhoz is vezethet, ezért ezek nyomon követése sem kevésbé fontos.
Miért hasznos ezt páciensként is tudni?
Ha tisztában vagy a fogak számozásának alapjaival, sokkal könnyebb lesz követni, miről beszél a fogorvosod. Nem érzed magad elveszve egy kezelési terv hallatán, és bátrabban kérdezel vissza.
Ez különösen akkor jön jól, amikor több fogat érintő beavatkozásról van szó, vagy ha másik rendelőbe kerülsz, és korábbi leletekkel érkezel.
A fogak számozása elsőre bonyolultnak tűnhet, de valójában egy jól felépített, logikus rendszer. Nem kell kívülről tudnod minden számot, de már az is sokat segít, ha érted az alapelvet.